A község Debrecen és Miskolc között, félúton helyezkedik el, a települést 3 km. hosszban átszelő 35-ös számú országos főút mellett. A településről pár percnyi utazással, a 35-ös számú főútról érhetők el az M3 és M35 autópályák. A helységből Hajdúnánás felé is országos közút ágazik el, így Nyíregyháza is annyi idő alatt elérhető, mint Miskolc és Debrecen. A 12 km-re található polgári vasútállomás biztosítja a kapcsolatot az ország vasúthálózatával. A községnek megközelítően 2.700 lakosa van, ide számítva a 11 km-re lévő Bagota lakott külterületi település 120 lakóját is. A községet bár 1926-ban alapították, de ez nem látható az épületállományon. Új építésű lakóházak vannak, csupán 10-15 tájjellegű régebbi épület maradt meg. Az 1999. évi új bekötésekkel együtt 550 crossbár rendszerű telefonvonal szolgálja a község lakosságát, de a műholdas rendszerű lefedettség miatt számottevő a mobil telefonok száma is. Az ivóvízvezetékekkel, gázvezetékekkel való ellátottság minden utcában megvan, kivéve a gáz esetében Bagotát. Földút nincs. A főgyűjtő utak aszfaltutak, a mellékutcák szintén aszfaltozottak, vagy salakutak. Az intézményes szemétszállítás megoldott. Az utóbbi évek fejlesztéseként tornacsarnok, víztisztító-mű, 3 km hosszúságú kerékpárút, továbbá a település nagyobb részét lefedő szennyvízhálózat és szennyvíztisztító-telep létesült. 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége is kiaknázatlan. A rendszerváltás előtti időszakban a helyi termelőszövetkezet és a 20 km-re lévő Tiszai Vegyi Kombinát foglalkoztatta a munkaképes lakosságot. A termelőszövetkezetben tapaszkészítő, akkumulátor készítő melléküzemágak is voltak. Ezek megszűntek, mint foglalkoztatási lehetőségek, az országosan ismert okok miatt.  A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak. Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot. A község egyik érdekessége a nagyságához viszonyított rendkívüli hosszúsága, amely a falun átvezető 35-ös számú főúton végighaladva jól érzékelhető.