Nyitólap » 2010»Május»3 » A megyejárás sorozat következő állomása Görbeháza
2:52 PM
A megyejárás sorozat következő állomása Görbeháza
A Megyejárás sorozat következő településeként Görbeháza mutatkozhatott be a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár konferenciatermében.
A község Debrecen és Miskolc között, félúton helyezkedik el, a
települést 3 km. hosszban átszelő 35-ös számú országos főút mellett. A
településről pár percnyi utazással, a 35-ös számú főútról érhetők el az
M3 és M35 autópályák. A helységből Hajdúnánás felé is országos közút
ágazik el, így Nyíregyháza is annyi idő alatt elérhető, mint Miskolc és
Debrecen. A 12 km-re található polgári vasútállomás biztosítja a
kapcsolatot az ország vasúthálózatával. A községnek megközelítően 2.700 lakosa van, ide számítva a 11 km-re
lévő Bagota lakott külterületi település 120 lakóját is. A községet bár
1926-ban alapították, de ez nem látható az épületállományon. Új építésű
lakóházak vannak, csupán 10-15 tájjellegű régebbi épület maradt meg. Az 1999. évi új bekötésekkel együtt 550 crossbár rendszerű
telefonvonal szolgálja a község lakosságát, de a műholdas rendszerű
lefedettség miatt számottevő a mobil telefonok száma is. Az ivóvízvezetékekkel, gázvezetékekkel való ellátottság minden
utcában megvan, kivéve a gáz esetében Bagotát. Földút nincs. A főgyűjtő
utak aszfaltutak, a mellékutcák szintén aszfaltozottak, vagy salakutak.
Az intézményes szemétszállítás megoldott. Az utóbbi évek
fejlesztéseként tornacsarnok, víztisztító-mű, 3 km hosszúságú
kerékpárút, továbbá a település nagyobb részét lefedő szennyvízhálózat
és szennyvíztisztító-telep létesült. 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és
észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A
termálvíz felhasználási lehetősége is kiaknázatlan. A rendszerváltás előtti időszakban a helyi termelőszövetkezet és a
20 km-re lévő Tiszai Vegyi Kombinát foglalkoztatta a munkaképes
lakosságot. A termelőszövetkezetben tapaszkészítő, akkumulátor készítő
melléküzemágak is voltak. Ezek megszűntek, mint foglalkoztatási
lehetőségek, az országosan ismert okok miatt. A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak. Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot. A község egyik érdekessége a nagyságához viszonyított rendkívüli hosszúsága, amely a falun átvezető 35-ös számú főúton végighaladva jól érzékelhető.